Egyházkarcsa község történelme
Egyházkarcsa község a Csallóköz szívében, Dunaszerdahelytől délnyugatra terül el. Amadékarcsa, Gönczölkarcsa, Móroczkarcsa, Pinkekarcsa és Siposkarcsa tartozik hozzá.
A csallóközi Karcsa falvaknak van egy ritkaságszámba menő vonása, amelynek gyökerei nagyon mélyre, évszázadokra nyúlnak vissza. Az egyes Karcsák közti határvonalak már rég elmosódtak, hiszen a fejlődés során közülük több egybeépült, mégis a karcsaiak egymás közt mindmáig megkülönböztetik az egyes településeket. Egyházkarcsa ősi településére méltán lehet büszke e táj minden szülöttje.
Immár közel nyolc évszázada annak, hogy 1215-ben II. Endre magyar király egyik oklevelében János esztergomi érsek kérésére a pozsonyi várnépek között Zidat, Algot és ezek vérrokonait Buchát és Pault a várszolgálat alól felmentette és C o r c h a nevű falujukkal együtt az érseki jobbágyok sorába helyezte át őket. Ez a latin nyelvű oklevél az első olyan középkori okirat, melyben a Karcsa helynév először előfordul. A falu neve a későbbiek során egyre gyakrabban feltűnik különféle, elsősorban birtokadományra vonatkozó oklevelekben. Ugyancsak a 13. századból maradt fenn egy oklevél, amely azonban C a r a c h a néven említi a tárgyalt helységet. Az 1240-ben keletkezett okiratban IV. Béla király megerősíti Endre pozsonyi főispánnak a három Oboni és két Caracha faluban lakó várnépnek és több pozsonyi várjobbágynak Carachai Remig ellen hozott ítéletét. Az oklevelek 1289-ig váltakozva Caracha, Karacha (1248), Karcha, Carchan, Korchan alakban, de 1299-től kezdve már állandóan Karchá-nak írják a mai Karcsa helynevet. (A latin szövegben a ch=cs.)
A Karcsa helynév értelmezésére a nyelvtudományi szakirodalom több lehetőséget is felvázol. Pais Dezső szerint a k a r c h a s harmadik fejedelmi és legfőbb bírói méltóság nevéből származtatja a csallóközi Karcsa helyneveket. Vámbéry Ármin tanulmánya szerint a Karcsa szó összefüggésbe hozható a török karaca (fekete víz) vagy a karuca, koruca (azaz kisudvar, kisebb erősség) szavakkal. Kálmán Béla ugyancsak a török eredet mellett foglal állást. Elmélete szerint a honfoglalás előtt a magyarsággal érintkező török nyelvű népek még nem voltak az iszlám hívei, így névadásukban sem találhatók mohamedán nevek. Az iszlám előtti török személynevek egyik fő csoportját alkotják a totem-nevek. Ilyen név volt a karcsa (ölyv) is. Bartal Aurél is osztja a török származást, hozzátéve, hogy törökből magyarosodott tárgynév, mely a későbbi nemesi kúriákhoz hasonló, megerősített kisebb udvart jelent, s ezen udvarhelyek megjelölésére alkalmazva vált a Karcsák vidékén helynévvé.
Fontos dátumok
1308 - alapítólevél
1819 - klasszicista templom felépítése
2019 - templomunk 200 éves évfordulójának megünneplése
2020 - templom környékének rendezése és új parkoló.Alsókarcsai községi hivatal jóvoltából
A templom alapítólevele 1307-ből